karl adolf eichmann

karl adolf eichmann (1906-1962) a gestapo IV b4 zsidóügyi részlegének vezetője. Neve a és náci párt szervezetei szándékosan lett kisbetűvel írva.

A férfi, aki hatmillió zsidó tervszerű kiirtásának módszerét, név szerint a végső megoldás kivitelezéséhez szükséges technikai és adminisztratív hátteret papírra vette, 1906. március 19-én született Németországban, egy protestáns család gyermekeként. Gyermekkorábban iskolatársai gyakorta gúnyolták, külleme miatt kicsi zsidónak nevezték eichmant.

A fiatal férfi mérnöki tanulmányokat folytatott, de soha nem szerzett diplomát, majd különböző munkahelyeken kereste kenyerét: dolgozott a család birtokában lévő kicsiny bányatársaságnál, egy elektrotechnikai cégnél, illetve utazó ügynökként egy amerikai olajtársaság alkalmazottjaként. 26 éves volt, amikor 1932-ben egy barátja javaslatára belépett az egyre növekvő náci pártba.

Rövid idővel később jelentkezett az ss kötelékébe, és 1934-ben már a politikai ellenzék elkülönítésére felállított Dachau koncetrációs táborban szolgált. Pár hónap után új beosztást kínáltak számára, amelyet el is fogadta, és belépett a heinrich által veztett ss biztonsági szolgálat, az sd kötelékébe. Eleinte hivatalnoki állást töltött be, feladata a náci ideológiában ellenséges elemekként megnevezett szabadkőművesekről szerzett információk és jelentések katalogizálása, feldolgozása volt.

Később áthelyezték a hasonló megítélés alá eső zsidókkal foglalkozó részleghez, amely zsidó vallású vagy származású közéleti szereplőkről, tudósokról és művészekről gyűjtött operatív módszerekkel információt. Az új beosztásában eichmann élénken érdeklődni kezdett a judeaizmus iránt: tanulmányozta a zsidó kultúrát, hébert tanult, figyelemmel kísérte a cionista mozgalmakat, és elsajátította a jidis nyelv alapjait. Felettesei hamarosan mint zsidóügyi szakértőt tartották őt számon, amely nagyban elősegítette karrierjét az ss szervezetén belül.

eichmann híre lassan a birodalmi führer heinrich himmler füléig is eljutott, aki a személyes beszélgetések során meggyőződött a férfi hűségéről és szakértelméről, majd elismerésére jeléül az sd által frissen alapított zsidóügyi tudományos múzeum fejévé nevezte ki.

1937 során eichmannt, mint ismert szakértőt azzal a feladattal bízták meg, hogy vizsgálja meg a zsidókérdésre adható lehetséges válaszokat. A férfi ezt követően a közel-keletre látogatott, ahol arab vezetőkkel folytatott eszmecseréket a lehetséges zsidó bevándorlás kérdéséről – egészen addig, míg felforgató vádjával a brtittek kiutasították az általuk felügyelt régióból.

Az 1938-as ausztriai egyesítést követően eichmannt Bécs városában helyezték át, ahol megalapította a zsidó kivándorlási központi hivatalt. Az intézmény hatáskörébe tartozott a zsidók által igényelt kivándorlási kérelmek elbírálása. A hivatal fennállása során közel százezer kérelmet bírált el pozitívan, engedélyt adva rá, hogy zsidók elhagyják a számukra egyre veszélyesebbé váló náci területeket.

Egy évvel később eichmann visszatért Berlinbe, ahol az újonnan felállított rsha (birodalmi biztonsági hivatal) gestapo által kontrollált IV b4 részleg vezetését vette fel. Ettől a naptól ő volt a felelős a zsidókkal szembeni náci politika érvényesítéséért Németország és a megszállt államok területén, így a férfi a harmadik birodalom legnagyobb hatalommal bíró vezetői közé emelkedett.

eichmann 1940 júliusában terjesztette elő az általa megalkotott madagaszkár-tervet, amely az európai zsidók deportálását taglalta, és amely értelmében a célszemélyek az afrikai kontinens keleti partvidékére telepítették volna át – a terv azonban sohasem vált valóra.

adolf hitler radikálisabb megoldás kidolgozására kérte fel a IV b4 részleg vezetőjét, aki munkához látott, eichmann elsődleges célpontja Lengyelország volt, ahol a népesség arányához mérten a legnagyobb zsidó származású lakosság élt, és tevékenységének következtében nem sokkal később a megszálló csapatok felállították a gettókat, amelyek a zsidók elkülönítését szolgálták.

Mindez azonban még nem volt elég adolf hitler számára, aki heinrich személyén keresztül  továbbított félreért-hetetlen üzenetet a neves szakértőnek: a führer parancsot adott a zsidók fizikai megsemmisítésére közölte heinrich eichmannal.

A IV b4 részleg vezetője elrendelte az ss einsatzgruppék felállítását, amelyek feladata a megszállt területek zsidóságának a felderítése, elkülönítése és likvidálása volt. A kivégzőosztagok mind a Szovjetunió, mind Lengyelország területén munkához láttak, és tevékenységük első évében 300.000-nél is több zsidó személyt gyilkoltak meg.

A közvetlenül a front mögött haladó einsatzgruppék a kiválasztott személyeket elkülönítették, majd tömegsírt ásattak velük, és tarkón lőtték őket. eichmann maga is tanúja volt a kivégzéseknek, mikor Minszkbe, majd Lvov városába utazott, hogy személyesen felügyelje az általa felállított kivégzőosztagok tevékenységét.

A fronton látott látott gyilkosságok saját bevallása szerint olyannyira megviselték az ss tisztjét, hogy új , humánusabb módszert kívánt bevezetni a likvidálás eszköztárába.

Az elgázosítás, mint kivégzési forma már bevett módszernek számított a nácik számára, mivel fogyatékosokon és elmebetegeken gyakorolt eutanáziaprogram során ezt a módszert alkalmazták (a sikeres program mintegy 12.000 személy életét követelte).

eichmann mobil gázkamrák alkalmazását javasolta, amelyek mindenkor képesek követni a hadsereg előrenyomulását, és gyors megoldást kínáltak a zsidó lakosság tömeges kivégzésére.

Először teherautókat állítottak az einsatzgruppék szolgálatába, amelyek platóját szigetelték, és kipufogógázt az áldozatok közé vezették.

eichmann azonban még ekkor sem volt eléged, mivel nem találta elég hatékonynak a az általa bevezetett módszert.

1941 júliusában már megemlített heinrichnek, hogy a végső megoldáson munkálkodik, egy évre rá pedig előterjesztette a gyorsan telepíthető, tömeges kivégzéseket lehetővé tevő gázkamrák koncepcióját, amely elnyerte adolf hitler tetszését.

Mivel eichmann felügyelte a deportálásokat és a koncentrációs táborokat, így nem okozott számára gondott a végső megoldás gyakorlati kipróbálása, majd általános alkalmazásának a bevezetése, amely folyamatot az ss tisztje személyesen felügyelt és koordinált.

A harmadik birodalom kapitulációja után eichmann letartóztatták, és az Amerikai Egyesült Államok hadseregének egyik fogolytáborába került.

Mivel a férfi egészen a háború végéig viszonylag alacsony, ss obersturmbannführer (vagyis alezredesi) rangban szolgált, és személyére ekkor még nem volt közismert a szövetségesek számára, őrzéséről nem gondoskodtak elég körültekintően, így meg tudott szökni a táborból.

Öt év bujkálás után, 1950-ben a volt waffen-ss tagokból szerveződött földalatti mozgalom segítségével Argentínába szökött, ahol ricardo klement álnéven tíz éven át élt, mikor 1960. május 11,-én az Izraeli titkos ügynökség, a Mossad különlegesen képzett katonái elrabolták ás Izraelbe csempészték.

A peres eljárás megtartására Jeruzsálemben került sor, ahol eichmann a zsidó nép ellen elkövetett bűnök, háborús és emberiségellenes bűnök vádjával állt a bíróság elé.

A négy hónapig elhúzódó eljárás során száznál is több tanút vonultatott fel a vád, akik felismerték az ss egykori tisztjét, és részletesen beszámoltak az általa elkövetett bűncselekményekről.

A személyes felelősségét végig tagadó eichmann a nürmbergi per vádlottjaihoz hasonlóan védekezett.

Miért pont én? Mi nem a táborok őrszemélyzete, akik több ezren voltak? Lelőtték volna őket, ha megtagadják a parancsot, és nem gyűjtötték volna össze a zsidókat a koncentrációs táborokba. Miért nem akasztják fel őket azért, mert nem akarták, hogy lelőjék őket? Miért engem?

Mindeni gyilkolta a zsidókat.

karl adolf eichmannt az izraeli bíróság valamennyi vádpontban bűnösnek találta, és kötél általi halálra ítélte: az ítéletet a jeruzsálemi Ramleh börtön udvarán hajtották végre 1962. május 31-én.

A nácik a Zsidókat sárga csillaggal, a cigányokat barna háromszöggel és a homoszexuálisokat pedig rózsaszín háromszöggel jelölték meg.

Részlet: Kurt Rieder – A koncentrációs táborok története című könyvéből.

Meglehetne említeni több háborús bűnöst, de én most csak karl adolf eichmannt emelem ki a sok szemét közül.

A rasszista fasiszta felfogású emberek ilyenkor azt mondják, hogy és sztálinnal és napoleonnal mi a helyzet? De szerintem az egyikünk bűne sem mentesíti a másikat a bűn alól.

Erre csak egy személy volt képes a világteremtése óta, aki bűntelen létére  magára vállalta az emberek bűnét és Ő nem más, mint a Megváltó, Mesiás, Jézus Krisztus az Élő Isten Fia aki elvette a világbűneit.

Sajnos ma Magyarországon a politikai helyzet nagyon hasonlít az akkori Németországra (elszámoltatás). Európában tombol a Zsidó és Cigány gyűlölet. Ne engedjünk teret az antiszemita nézeteknek, hanem tegyünk, elenne. Aki hisz Jézus Krisztusban és kereszténynek vallja magát könyörögjön az Atyához a békességért.

Jézus azt mondja “ha bármit kértek az Atyától az Én nevemben az megadja néktek.”

Egy dolgot azért ne felejtsünk el Isten Izrael Istene. Mi az írás szerint pogányok vagyunk és csak kegyelemből hívhatjuk segítségül Jézus nevét, mert Jézus Izraelhez küldetett és nem a pogányokhoz.

Pál apostol azt mondja a Rómaikhoz írt levél 11-részének 13 versében:

“Mert néktek mondom a pogányoknak, amennyiben én a pogányok Apostola vagyok”

Majd a 15 versben pedig ezt:

“Mert ha az ő elvettetésük a világnak megbékélése, micsoda lesz a felvételük hanemha élet a halálból?”